Reök-palota
Szeged
2024. október 12.
2024 októberében jártam Szegeden, ekkor néztem meg a Reök-palotát.
A gyönyörű, szecessziós épület 1907-ben épült a magyar Gaudi-nak is nevezett Magyar Ede tervei alapján. Magyar mindössze 29 évesen alkotta meg az épületet, amely a magyar szecesszió egységes, tiszta stílusú megtestesülése, európai viszonylatban is a legszebbek egyike.
A palota megrendelője Reök Iván, a Folyammérnöki hivatal vezetője, gazdag földbirtokos, országgyűlési képviselő.
Az épületen többnyire helyi művészek és mesteremberek dolgoztak, a kétemeletes saroképület minden részletén a szecesszió jellemző formakincsei fedezhetők fel: a stilizált virágmotívumok, az éles vonalak elkerülése, a falsíkok hullámos kialakítása. A vízinövények szimbólumai és a főbejárat fölötti két lófej az építtető foglalkozására és a lótenyésztésre utalnak, míg a sarokrész tetején a nagy szárnyú madár a Feketesas utcára utal.
A palota alaprajzát a megbízó családjának igényei alapján alakították ki: a fiúgyerekeknek egy-egy garzonlakás, a lányok számára két-két többszobás lakást terveztek. A földszinti sarokrészen vendéglő nyílt, a többi helyiséget iparosok, kereskedők bérelték. A bejárattól balra Magyar Ede rendezte be a tervezőirodáját. A többi lakást földbirtokosok, katonatisztek, egyetemisták lakták. A második világháború után az óriási lakásokat feldarabolták, a 60-as években a homlokzatot leegyszerűsítették, a kovácsoltvas vasvirágokat letörték, eltávolították, a lépcsőház első emeleti lámpaoszlopát lefűrészelték. Az épület a 2000-es évek elejére rossz állapotba került, üresen állt. A teljes felújítás 2007 nyarán készült el, a 100 éves jubileumi ünnepségen adták át a megújult épületet, amiben helyet kapott a Regionális Összművészeti Központ (REÖK), tárlatokat, irodalmi és zenei programokat tartanak benne.
Miután kívülről körbefényképeztem az épületet, bementem a földszinten működő kávézóba. Itt is látszott néhány szecessziós elem, elegáns volt a berendezés, bár kicsit furcsa volt, hogy a szépen ívelt, hullámos vonalú ablakkeretek mögött üres kartondobozok és egyéb, oda nem illő tárgyak látszottak.
Ezután a tér felőli bejáraton bementem a gyönyörűen felújított előtérbe, egy nagyon kedves recepciós hölgy elmondta, hogy egy 350 forintos sétálójeggyel megnézhetem a lépcsőházat és a (később kialakított) átriumot, vagyis a fedett udvart. A lépcsőház valóban gyönyörű volt, közelről is megcsodáltam korlátot díszítő színes virágokat, kanyargó indákat és a lámpaoszlopokat. Felmentem a második emeletre, az ajtókat és az ablakokat is szépen rendbehozták, így egységes képet mutat a belső tér.
Saroképület napfényben
A tér felőli homlokzat
A homlokzat virágdíszei
Magyar Ede emléktáblája
Virágok
A Kölcsey utcai homlokzat
A cukrászda bejárata
A cukrászda belső tere
Díszes csillár
Sarokdísz a cukrászdában
Falfestés
A háttérben a jogi kar épülete
A tér felőli homlokzat
A REÖK bejárata
Az aktuális kiállítás plakátja
Emléktábla
Finom vonalú díszítés a falon
Egyszerű vonalú lámpa
Lépcsőház
Díszes lámpaoszlop
Korlát
Az első emelet
Díszes rács az ajtón
Ablak a belső udvarra
Ajtó a második emeleten
Csillár az előcsarnokban
Előcsarnok plakátokkal
Miután kijöttem az épületből, körbejártam a Magyar Ede teret, közvetlenül a palota előtt egy díszkút áll, melynek díszítése teljesen összhangban van az épülettel. A háromszög alakú teret északról az egyetem jogi karának épülete zárja le, előtte pedig a Szegedi 3. Huszárezred emlékműve áll. Az eredeti, alumíniumból készült lovasszobrot 1943-ban avatták fel, majd miután tönkrement, 1994-ben bronzból újraöntötték. Mivel a szobor háttal áll a jogi kar épületének, a helyiek "lófarának" hívják a helyet.
A Szegedi 3. Huszárezred emlékműve
Díszkút
A palota előtt a cukrászda vendégei
Az épület a Tisza Lajos körút felől
Forrás: Reök-palota – Wikipédia