2023. december 26., kedd

Szeghalom

 Szeghalom

2023. december 26.

Karácsony másnapján jöttünk haza Debrecenből Csongrádra, útközben megálltunk Szeghalmon és megnéztük a Kárász-kastélyt. 

Az 1830-as évek második felében Kárász Miklós és Wenckheim Henrietta építtették a kastélyt, ami akkor még egészen másképp nézett ki. A régi fotókon látszik, hogy az akkor még sokkal nagyobb épület közepén a főbejáratot négy toszkán oszlop díszítette. Később, az 1860-as években a házaspár fia, Kárász Imre, a kastélyt kibővítette, a keleti keresztszárny terveit Ybl Miklós készítette. Ekkor épült a kétszintes, teraszos zenepavilon is. A kastélyt 1944-ben a helyi lakosság kifosztotta, majd felgyújtotta, az épület kétharmad része ekkor leégett. Ezt a részt 1951-ben lebontották, így ma már csak az egykori épület egyharmadát láthatjuk. 

Ez lehet a magyarázata annak, hogy amikor minden irányból körbejártuk az épületet, (bemenni sajnos nem tudtunk a parkba, mert a kastély most a Péter András Gimnázium kollégiumaként működik), egyik oldalról sem éreztük azt, hogy ez lenne az épület főhomlokzata. Valószínűleg a most teljesen egyenes, furcsa, favázas szerkezettel díszített nyugati homlokzatnál kapcsolódott a megmaradt szárny az épület másik, ma már nem létező részéhez.

Kárász-kastély

Balra a kastély, jobbra a zenpavilon


A kastély keletről

A kastély északról


A kastély nyugatról




Forrás:



2023. október 29., vasárnap

Alsószentiván

 Alsószentiván

2023. október 29.

 


2023-ban az őszi szünetben a Dunántúlon kirándultunk, ekkor látogattuk meg Alsószentivánon a Szluha-kastélyt. 
A kastélyt Szluha Imre 1861-ben építtette késő klasszicista stílusban.
1946-ban kápolnát rendeztek be a kastélyban. 1950-ben Fatimából kegyszobormásolatot küldtek a falu és kápolnája részére, mely ezek után látogatott kegyhellyé vált. 1954-ben a kegykápolnát Szűz Mária Szeplőtelen Szívéről nevezték el, 1963-ban plébániai rangot kapott, jelenleg is a község templomaként használják. 
Ez Fatimai Boldogságos Szűz Mária első magyarországi kegyhelye.




Kastélypark


Szluha-kastély





Szabadtéri oltár



A kastély hátsó homlokzata









A kastély északról

A kastély főbejárata


A kastély délnyugati sarka

A főbejárat és a park

Kastélypark


A kastély délnyugatról







Dunaföldvár

 Dunaföldvári vár

2023. október 29.

2023-ban az őszi szünetben a Dunántúlon kirándultunk, útközben Zamárdiba menet megálltunk Dunaföldváron és megnéztük a várat.

A vár legősibb része a Csonka-torony (vagy Török-torony, Öreg-torony), amelynek pontos építési éve nem ismert, de legtöbben a 15. századra teszik. A négyzetalapú, háromemeletes tornyot a stratégiailag fontos dunai átkelő biztosítására emelték. Később a torony köré egy négyszögletes, sarkain kerek tornyokkal és ágyúállásokkal ellátott, háromszoros palánkfallal védett várat emeltek. Később a törökök a várat megerősítették, a fából készült palánkot téglára cserélték. A vár számos ostromot élt meg, a Rákóczi-szabadságharc után a külső védműveket lebontották, a tornyot pedig börtönként és magtárként hasznosították. 1858-ban a torony teteje leégett, ekkor csonkán építették újjá, innen a "Csonka-torony" elnevezés. A 20. században felújították és kiállítást rendeztek be a falai között.


Rátkay-köz

A vár kapuja



Ispánház

Török-torony, előtte a műzeum

Vár étterem



A Török-torony délről




Kilátás a hídra és a Dunára



A torony délről

Várudvar



Az emlékmű és a torony

Magyar László emlékműve

A torony északról


A vármúzeum épülete

Várudvar

Szabadtéri színpad

A várkapu belülről




Rátkay köz










Kereki

Fehérkő vára Kereki 2024. október 30. 2024 októberében Zamárdiban töltöttük az őszi szünetet, ekkor jártunk a Kereki község határában álló F...